Business image created by Jannoon028 - Freepik.com

Az üzlet a netre költözik

Azonnal előre kell bocsássam: a cikk címe rendkívül megtévesztő. A folyamat ugyanis már jóval korábban elindult, jelenleg is tart, lezárulni pedig vélhetően soha nem fog. Ennek oka az internet rohamos térhódítása az átlagember mindennapjaiban, óráiban, perceiben, sőt nyugodtan akár másodpercekről is beszélhetünk ma már. Hiszen nagyon sokan azzal kezdjük a napot, hogy odanyúlunk a mobiltelefonunkért és megnézzük, milyen üzenet érkezett ismerőseinktől, üzleti partnereinktől, mialatt aludtunk. Igen, az internet szerepe olyannyira fontos lett, hogy mára a Maslow-i szükséglethierarchia legalsó szintjének már teljes komolysággal nem a fiziológiai szükséglet kielégítését tartják a társadalomkutatók (az eggyel feljebb került), az internetkapcsolat léte vagy nem léte átvette ezt a helyet.
S ma nem csupán egyszerű internetkapcsolatról beszélhetünk, hiszen hol van már a betárcsázós alapú fix gépeken elérhető internet? Réges-rég átvette e helyet a wifi vagy a mobilinternet. Kis túlzásnak tűnik ugyan, de egyáltalán nem utópia, hogy egyszer maga az egész Föld egy hatalmas online felület lesz, ahol bárhol, bármikor rá lehet csatlakozni a virtuális térre. S bár ettől még messze vagyunk, mindenesetre az életünk egy jelentős része ma is a virtuális térben zajlik. Sőt, sokunké nagyrészt a virtuális térben. Gyerekeink igazából el sem tudják választani mi a virtualitás, és mi a kézzel fogható földi valóság. Mintha megkettőződött volna az életünk és az éles határok is elmosódni látszanának a két világ között.
Hogy ennek milyen hatásai vannak a modern ember személyiségfejlődésére, személyiségének változására? Nos, ez a kérdés önmagában képes könyvtárakat megtölteni szakirodalommal. Most inkább azzal szeretnék foglalkozni, hogy az üzleti világ és konkrétan a cégvilág, bankvilág szempontjából mit vet ez fel. Milyen kihívásokkal nézünk szembe? Hogyan lehet erre a megfelelő válaszokat megtalálni? Egyáltalán kell-e helyezkednie egy üzletembernek? Vannak-e offshore megoldások ezen a téren? Izgalmas kérdések ezek, vegyük őket sorra.
A kihívások. Az Amerikai Egyesült Államokban a kiskereskedelmi láncok egy része már szembenézett a folyamattal, amely elég vészjósló számukra: az internetes eladások fokozatosan kiszoríthatják őket a piacról. A fogyasztó kedvenc ásványvizét vagy müzlijét szívesen megrendeli interneten, hogy ne kelljen egy zsúfolt bevásárló központban tolongania, cipelnie, amikor mindezt házhoz is viszik. Ha az áruházlánc nem készül fel az ilyen típusú kiszállításokra, akkor előbb-utóbb valamely szemfüles vállalkozó elkezdi ezt tenni interneten keresztül. Mert hiszen ásványvizet vagy müzlit szinte bárki forgalmazhat.
A fentiekben leírtak alapján most érdemes elgondolkodni azon, vajon abban az üzletágban, amelyben tevékenykedünk, megjelent-e ugyanez a kihívás? Nos, ha igen, akkor fejvesztve kell rohanjunk a válasz megtalálása végett, mielőtt valaki más átvenné a szerepünket a virtuális téren keresztül. S itt többről van szó, mint szimpla reklámról az interneten. Az internetes megjelenés és eladás, eladásösztönzés egy elég komplex feladat, több részből tevődik össze. A tömegtermékek esetében ez feltételezi a zárt rendszerben történő értékesítést és pénzforgalmat. A reálfolyamatok mellett nagyon fontos a pénzügyi folyamatok gyors és hatékony lebonyolítása, illetve itt is, mint mindenütt az életben, felmerül a profitabilitás kérdése.
A kérdés, hogy vannak-e az offshore világnak olyan megoldásai, amelyek az internet korában, világában is sikeresen alkalmazhatóak? A válasz mindenképpen igen. Ha csak arra gondolunk, hogy a világ egyik legismertebb online szállodafoglalási felületéhez tartozó cég a Brit Virgin-szigeteken került bejegyzésre, akkor azonnal látszik, az offshore világ erre is hatékony választ volt képes adni.
Ha azonban részleteiben kezdjük el vizsgálni a dolgot, akkor már sokkal árnyaltabb a kép. Az ügyletek lebonyolításának csak két fontos akadályát szeretném itt kiemelni. Az egyik, amely az EU távértékesítési direktívájában fogalmazódik meg és az Európai Unióban termékeket távértékesítés útján eladó cégekre vonatkozik. Konkrétan az ÁFA-regisztrációval kapcsolatos bonyolult és helyenként betarthatatlan, ellenőrizhetetlen szabályokra gondolok. Véleményem szerint ez ma túl van szabályozva, amelyen a közeljövőben egyszerűsíteni is szeretnének, mert számos, főleg kis webáruház sorsát nehezíti a jelenlegi szabályozás.
A másik, ami még a reálfolyamatok lebonyolításánál is nehezebb, az a banki hozzáállás, illetve a bankok ezzel kapcsolatos politikája. Miközben a világ óriásit változott az elmúlt 10 évben és minden internetalapú kezdett lenni, addig a bankok egy jelentős része ma is meglehetősen elmaradott szabályok szerint, gyanúsan tekint egy interneten értékesítő cégre. Inkább a bűncselekmény elkövetésének a potenciális lehetőségét látják benne, mint a valós üzleti tevékenység lebonyolítását. Paradox dolog, de szinte naponta találjuk magunkat szemben a bankok „ellenséges” magatartásával. S itt sokszor teljesen érthetetlen korlátozásokról van szó. Például nem szívesen nyitnak bankszámlát egy olyan cégnek, amely mondjuk mobiltelefonokkal, elektronikai cikkekkel kereskedik a neten. Ennek oka, hogy a bankok szerint túl sok a visszaélés lehetősége és a csalás. Ezért még akkor is nemet mondanak, ha egy jó referenciákkal rendelkező, prudens vállalkozásról van szó.
Számomra az volt a folyamat negatív csúcsa, amikor egy ciprusi bank bezárta a bankszámlát egy olyan Cipruson működő cégnek, amely 15 szoftverfejlesztőt alkalmazott egy fizikailag is meglévő ottani irodában. Az indoklás szerint ez egy kockázatos vállalkozás volt, amelyet a bank politikája nem támogathat. Amikor ez miniszterek és az adott bank vezérigazgatójának a jelenlétében elhangzott egy nemzetközi konferencián, bizony néhányan felkapták a fejüket. 12 év munkáját ellehetetleníteni egy ilyen „barátságtalan” döntéssel nem túl fair lépés a bank részéről. S veszteség annak az országnak, amelyben 15 új munkahelyet hozott létre egy oda betelepült külföldi vállalkozó.
A fenti példák is mutatják, hogy a lehetőség adott, a kihívás napról napra nagyobb, az internet szerepe fokozódik. De korántsem mindegy, hol és milyen megoldásokat választunk. Ha az adózási részt nézzük, akkor szintén komoly eltérések lehetnek. Az EU átlag adókulcsait tekintve a legalacsonyabb társasági adókulcs ma valahol 10% körül van. Míg az ÁFA alsó sávja 15-19% körüli, de inkább a 20%-ot tekinthetjük egy elfogadható kulcsnak. E kettőt összeadva máris egy 30% körüli adó látszik kirajzolódni.
És ahol mindez nincs? Igen, valóban, az offshore helyszínek egy jelentős részénél nem merül fel sem nyereségadó, sem pedig ÁFA. Azonban korántsem mondható el, hogy ezek a helyszínek alkalmasak lennének, vagy pontosabban hatékonyak lennének egy modern e-shop létrehozására.
Sokkal egyszerűbb a helyzet, amikor adatok, információk, szolgáltatások értékesítéséről van szó, hiszen ilyenkor a fizikai távolság, az elhelyezkedés nem számít. Amikor viszont árukat is kell mozgatni, akkor már olyan logisztikai kérdések is felmerülnek, amelyek nem teszik költséghatékonnyá a működtetést. Például a Seychelle-szigetekről árukat kiküldeni a világba nem a legkönnyebben megszervezhető feladat, hiszen a sziget az Indiai-óceán kellős közepén fekszik. Ezzel a helyzettel szembesülünk, ha próbálunk elmozdulni mondjuk a karib-tengeri térségbe, vagy a csendes-óceáni szigetvilágba.
A klasszikus offshore helyszínek tehát nem igazán alkalmasak áruk fizikai mozgatását igénylő webshop-ok hatékony működtetésére. Kecsegtető helyszínnek tűnik Hongkong, hiszen ma Kínából származik a neten megrendelt áruk egy jelentős része. Hongkong esetében viszont nagyon alaposan meg kell vizsgáljuk az adózás kérdését. Amennyiben helyi tevékenységről van szó, úgy a nyereségadó 16.5%, míg az offshore jellegű profit 0%-os kulccsal adózik. Ha viszont hongkongi beszerzésű áruk is vannak a webshop választékában, akkor aligha minősíttethető a tevékenység területen kívülinek. Hongkong tehát számos tényező miatt nagyon jó lehet, csak alaposan körbe kell járni a kérdést.
Viszont akkor hol érdemes egy világszinten is jó üzemeltethető webáruházat létrehozni? Abszolút pontos választ adni erre a kérdésre nehéz, viszont jó opció lehet az Egyesült Arab Emírségek, illetve az itt működő Free Trade Zone-ok. Ezeknek a szabadkereskedelmi zónáknak a legfőbb célja ugyanis pont a nemzetközi kereskedelem lebonyolítása, melynek ma már szerves része a neten történő értékesítés. A 7 Emírség több mint 30 Free Zone-ja legális és kényelmes megoldást nyújt a webkereskedelem lebonyolítására.
Néhány érv az Emírségek mellett:
Számos Emírségben (Ajman, Um-Al-Quwain, stb.) lehetőség van olyan Free Zone Company formában létrehozható társasági formára, amelynek tevékenységi engedélye (licence) tartalmazza a webkereskedelemre vonatkozó engedélyt.
A társasági adó és az ÁFA kulcsa egyaránt 0% jelenleg. Mindemellett nincs könyvelési kötelezettség.
Az áruk fizikai fogadására és továbbítására komoly raktár- és irodabázisok állnak rendelkezésre.
A világ legnagyobb fuvarozó, szállítmányozó cégei jelen vannak (UPS, DHL, TNT, stb.), amelyek az áruk továbbítását lehetővé teszik.
Számos bank áll rendelkezésre, amelyek a bankszámla, illetve a merchant account megnyitására is lehetőséget adnak.
Az ország stabilitása lehetővé teszi, hogy hosszú távra építsen fel egy vállalkozást a komoly szándékkal befektetni kívánó vállalkozó.
Az érveket lehetne még sorolni az Egyesült Arab Emírségek mellett. Természetesen semmi nem tökéletes, így ez a helyszín sem. Azonban ha végiggondoljuk, hogy ez a kis ország egy 4 milliárdos lélekszámú kontinens egyik legfontosabb üzleti központja, akkor érhető, hogy miért javasolja a LAVECO Ltd. is az itt megtelepedni kívánó webes kereskedőknek. Dubai fényűző pompája mögött van egy olyan üzleti megoldás is, amely bármely külföldi részére nyitott, lehetőséget ad az üzleti célok maximális megvalósítására. A lehetőség Önön múlik, mi a LAVECO Ltd.-nél szívesen közreműködünk ebben.
További hasznos olvasást, elmélkedést kívánok,

Üdvözlettel:

Váradi László
Ügyvezető igazgató