Think_Plan_2017_03

2017: a megtisztulás éve

Az idei év, az automatikus banki információcsere beindulásával, teljesen új korszakot nyit a pénzügyi világ történelmében. A nemzeti adóhivatalok hozzájutnak majd olyan adatokhoz is az adott ország adóalanyaival kapcsolatban, amelyek megszerzése korábban legális forrásból elképzelhetetlen volt. 2017. október 1-jétől évente jönnek ezek a jelentések, amelyek feldolgozása az adóhivatalokra is nagy terhet ró majd. Hogyan fogják mindezt megoldani? Nos, a kérdésre a válasz összetett. Jelen cikkben e folyamat más aspektusait szeretném megvilágítani: miként fog mindez hatni a nemzetközi céget használó tulajdonosokra, menedzserekre, valamint az őket kiszolgáló cégiparra.
Amikor a cikk címében a megtisztulásra utalok, akkor ezt mind a két félre értem. Mind a nemzetközi cégeket használó ügyfelek, mind pedig az őket kiszolgáló cégbejegyzők vonatkozásában egy jelentős megtisztulás lesz megfigyelhető ez évtől kezdve. A folyamat komplexitása, újszerűsége szükségszerűen vonja majd magával azt, hogy nem mindenki lesz képes talpon maradni. Továbbá nem is lesz mindenkinek érdemes fenntartani a meglévő cégstruktúráit. A szolgáltatók közül is jó néhányan kénytelenek lesznek feladni a kialakult státuszukat. Ha képletesen akarnék fogalmazni, akkor azt mondanám, ez egy olyan út, amely lovat és lovast is erősen próbára tesz.
A teljesség igénye nélkül 3-3 olyan momentumot szeretnék felsorolni mind a cégtulajdonosok, mind pedig a cégjogi szolgáltatók tekintetében, amely szerintem jellemezni fogja a 2017-es év változásait. Természetesen, mint minden tipizálás, valahol ez is önkényes, nem lehet a teljes igazságnak tekinteni, ugyanakkor segít a folyamatok jobb megértésében.
A túlméretezett struktúrák visszafejlesztése, megszüntetése. A Mossack and Fonseca céggel kapcsolatos Panama Papers-ügy számos tanulsággal szolgált. Maga a Mossack cég jól reprezentálja a szektor elmúlt 40 évét. Ha megvizsgáljuk az általuk bejegyzett cégek számát, akkor látható, hogy náluk is egynegyedére esett a bejegyzett cégek száma a 10 évvel korábbihoz képest. Ez jól jellemzi az egész nemzetközi cégipart: a turbulencia, amely jelenleg is tart, sokkal korábban elkezdődött. A céget használó ügyfelek, amíg korábban 2-3 céget alapítottak, tartottak fenn, addig ma már sokkal racionálisabban gondolkodnak és lehetőleg egyre kevesebb cégen keresztül akarják megoldani, lebonyolítani az üzleti ügyeiket.
A kicsiknek nem éri meg. A racionalizálási folyamat egyik fontos eleme lesz majd a költséghatékonyság, költség-érzékenység. A nemzetközi cégek fenntartása, működtetése évről évre egyre több pénzbe kerül. Ennek számos oka van. A megnövekedett compliance követelmények költségeit a szolgáltatók kénytelenek áthárítani az ügyfelekre. Ez a hatás kettős is lehet, amennyiben a bankok is ilyen igényekkel lépnek fel. Ez akár 1000 EUR-t vagy USD-t is jelenthet évente, amely a „kisebb” ügyfeleknek már nem feltétlenül éri meg. A különböző kiegészítő szolgáltatások ára is növekszik. A fokozott kockázatok miatt a cégigazgatók is csak magasabb díjazás fejében hajlandók dolgozni. A bankok közül azok, akik még egyáltalán szóba állnak külföldi ügyfelekkel, szintén drágábban hajlandóak csak szolgáltatásokat nyújtani. Mindez összeadódva a korábbi éves költségeknek akár 2-3-szorosa is lehet.
A félős ügyfél kiszáll. A dolog csúnyán hangzik, de igaz. Próbáltam egyszerűen fogalmazni, higgyék el, nem volt bennem bántó szándék. A folyamat kezdeményezői pontosan tudják, hogy a vállalkozók idegrendszere is pont olyan, mind az átlag népességé: változó, helyenként kellően labilis. Ennek megfelelően, ha elegendő ideig bombázzák különféle fenyegető dolgokkal, akkor mindig lesz egy jelentős réteg, amely nem bírja majd tovább és kiszáll. A folyamatos változásoknak pont ez a célja. Mindig csöpögtetni egy picit, fokozni a feszültséget, állandóan fenyegetni valamilyen szankcióval. Csak idő kérdése, hogy mikor hányan adják fel.
Ha közgazdász nyelven akarnék fogalmazni, akkor azt mondanám, az előzőekben a keresleti oldal változásával foglalkoztunk. De mi van a kínálati oldallal? Vajon ez is változik majd? A válaszom egyértelműen igen. A piaci változások nem hagyják változatlanul a nemzetközi cégipar szolgáltatóit sem. 3 fontos momentum a teljesség igénye nélkül.
A cowboy-ok korának vége. A 90-es évek végén, a 2000-es évek elején egy csomó vállalkozás vette fel a profiljába a nemzetközi cégalapítást és a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokat. Ezen vállalkozások jelentős része tudatában sem volt annak, mibe vágta a fejszéjét. A könnyű pénz reményében elkezdtek valamivel foglalkozni, amihez nem értettek. Sajnos nagyon nagy károkat is okoztak az ügyfeleknek, amikor eladtak egy-egy nem működő, vagy éppen túlméretezett konstrukciót. Sokszor előfordult, még ügyvédi irodáknál is, hogy a céget ugyan be tudták jegyezni, de bankszámlanyitásra nem vállalkoztak, vagy elküldték az ügyfelet egy olyan bankhoz, ahol már rég nem volt lehetőség számlanyitásra. 2-3 céget az ügyfél nyakába sóztak, amikor annak egy is elég lett volna. A kedvencem az az orosz vállalkozó, akivel megvetettek egy skót LP (Limited Partnership) társaságot, benne 2 belize-i céggel, mint tagok. Ez máris 3 cég, amelynek a fenntartása évi több ezer euróba kerül. De ez sem volt elég, mert még rávették az ügyfelet, hogy egy másik országban nyisson képviseletet, amelynek a fenntartása összességében többe került, mint az első 3 cég: kb. 20 000 eurót költött el az illető csak a képviselet fenntartására. A másik nagy kedvencem az a szolgáltató, aki EU-s cégként Máltát preferáltatja az ügyféllel, holott már a kezdet kezdetén tudják, hogy sem bankszámlát nem tudnak a cégnek Máltán nyitni, sem pedig közösségi adószámot kapni. Akkor viszont mire megy a vállalkozó 300 gramm cégpapírral, amit 6000 euróért vett?
A tevékenységi engedéllyel nem rendelkezők kiesnek. A nemzetközi cégalapítás ma komolyabban szabályozott, mint a fegyverkereskedelem. A résztvevőktől megkövetelik, hogy szabályozott személyek (regulated person) legyenek, különben nem foglalkozhatnak cégbejegyzéssel, illetve nem lehetnek közvetítők sem a folyamatban. Az ügyvédi irodák, bár nem minden országban, de jellemzően kivételt képeznek ez alól, hiszen ők alanyi jogon foglalkozhatnak cégbejegyzéssel. A cégjogi szolgáltatók viszont csak akkor, ha van ilyen engedélyük az adott ország hatóságaitól. A pénzmosásellenes törvényeknek így akarnak érvényt szerezni, illetve ellenőrzés alatt tartani a szektort. Egy-egy ilyen tevékenységi engedély megszerzése helyenként dollár tíz vagy százezreket jelent. Ezen kívül nem mindenki tud megbirkózni a törvény támasztotta személyi és tárgyi követelmények biztosításával.
Csak a komplex szolgáltatást kínálók maradnak életben. A piac igényei megváltoztak. A törvényi szabályozás szigorodásával a nemzetközi cégeket használó ügyfelek igényei is szükségszerűen megnőttek. Ma már nem elegendő egy ügyvédi irodában átvenni 300 grammnyi cégiratot, és mosolyogva távozni az ügyvéd úr asztalától. Számos kiegészítő szolgáltatásra van szükség, amelyet lehetőleg egy helyen találnak meg az ügyfelek. A LAVECO Ltd.-hez már régóta úgy jönnek ügyfelek, hogy hozzák magukkal a saját könyvelőjüket, adótanácsadójukat, ügyvédjüket. Ez számunkra teljesen természetes dolog, hiszen mi nem csupán egy internetes felületen vagyunk elérhetőek, hanem hozzánk bármikor be lehet jönni és tanácsot lehet kérni, ötleteket kapni. Mi működő megoldásokat szállítunk azoknak az ügyfeleknek, akik komolyan és hosszú távra gondolkodnak kedvező céges konstrukciókban. S van még egy fontos aspektusa ennek a komplexitásnak. Mára az adótervezés kétszintűvé vált, nem elég csupán a cég szintjén optimalizálni az adókat. A magánszemély lett a folyamat fókusza, s ezáltal elsősorban ezt kell vizsgáljuk, illetve javaslatokat tennünk, miután átvilágítottuk az adott szituációt.
2017, a megtisztulás éve. Talán kicsit ijesztően vagy hidegen hangzik? Cseppet sem. Ez egy természetes piaci folyamat, amely a szabályozók változására adott reflexszerű válasz. Mind a szolgáltatók, mind az ügyfelek tekintetében az lesz. A vége persze egy, a számok tekintetében visszaeső nagyságrendű folyamat: kevesebb ügyfél és kevesebb szolgáltató marad talpon. De ez megint csak a piac, a kereslet-kínálat egyensúlyának a beállása. A folyamatot valahol az automatikus információcsere gyorsította fel, de ha a hosszú távú piaci elemzéseket nézzük, akkor ennek a szerepe idővel elenyésző lesz. Mint ahogyan jelenleg is látható: az információcsere bevezetése koránt sem okozott akkora pánikot a piacon, mint ahogy arra sokan, főleg a szabályozókat megalkotók számítottak.
Üdvözlettel:
Váradi László
Ügyvezető igazgató